2012.12.13 15:06

 

 

Niczky- (Széchényi)- Schiller-kastély

 

 

 

A  niczki   Niczky  család  Vas  vármegye  régi  nemesi  családja volt, a Ják  nemzetségből  származott. Ebed  comes  volt a  família ismert őse, akit 1221-ben említettek egy oklevélben.(Szintén a Ják  nemzetségből  származott  a  Vas  vármegyei  keményegerszegi  Kemény, alsószelestei  Szelestey, kissitkei  Sitkey  és  nagysitkei  Sitkey   család  is.)

Amikor  Rohoncot  1272 -ben a Németújvári  (Kőszegi)  család  megváltotta   a Ják nemzetségtől, cserében a(z)(egyházas) nicki  birtokot  adta  Andrásnak  és  Jakabnak.( Ezt később jogtalanul visszavették  a nemzetségtől  a Németújváriak, de  a  Jákok  utóbb  visszaszerezték)

A  Niczky família Ebed fiától, Rajnold  comestől  származik, az  ő unokája. 1395-ben János  mester használta  első  ízben  a  Niczky  nevet  Nick  falu  után, később a család a nemesi  előnevét  is  innen vette.  Niczky  János  dédunokája  volt  Niczky  Benedek, aki  1466-ban királyi  adományt  kapott  a família másik fő birtokára, Sajtoskálra.  A család  később  több  nemesi  ágra oszlott, az ifjabb  nemesi ágból  Niczky Kristóf  és  gyermekei  1765-ben magyar grófi címet kaptak  Mária Terézia  királynőtől.

A  századok  folyamán  a  Niczky  családtól  öröklés  és  házasság  révén  a  nagysághi  Saághy, a Csay, az Olady, az alsókáldi  Káldy és több  helyi  nemesi  család  is  szerzett  jobbágytelkeket  a településen. 1698-ban említés  történt a  Niczky(és a kisfaludi Kisfaludy) család  kriptájáról,amely a templom  fő oltára alatt volt. Ezt a régi, leromlott állapotú templomot  1744–ben  renoválták,  majd 1776-ban Niczky  Lázár költségén  barokk  stílusban  újjáépítették.  A  feltehetően  barokk  stílusú  kúria  1733-ban  már biztosan állt, ugyanis  Bél  Mátyás a „Vas  vármegye leírása” című művében  már  említést  tett  róla.   (Más  forrás  szerint , az épületet  1747-ben emeltették  a  Niczkyek, de  lehetséges  az  is , hogy  akkor ,  csak egy átépítés  történt)  A  kiterjedt  Niczky  família  itteni  birtokviszonyai  nehezen  követhetőek, az bizonyos, hogy  a  XVIII. század  végén  a  bezerédi   Bezerédj  család  tulajdonába  került  a  Niczky-birtok  nagyobb  része.  Niczky családtagok még a XIX. században is éltek a faluban. Az  utolsó  adat 1882-ből  származik  róluk ,ekkor  Niczky  Karolina  Nicken hunyt el .

A  XIX. század  második  felében  már  sárvár-felsővidéki  gróf  Széchényi  Manó  cs. és  kir.  kamarás  máltai lovag   volt a falu legnagyobb  birtokosa, igen valószínű, hogy ekkor ő volt a kúria tulajdonosa is.  A  gróf  a  sárvár-felsővidéki   Széchényi  család  Pál által alapított ágából származott. A família 1697-ben  kapott  magyar  grófi  címet.

 A XX. század első negyedében Schiller Béla lett a legnagyobb birtokos Nicken, és az ő tulajdonát képezte  a  kúria  is. Schiller  nicki lakós volt, 1925-ben itteni földjeinek területe 745, 1935-ben 585 katasztrális holdat tett ki, de Uraiújfaluban  is  rendelkezett birtokokkal.1945-ben a kisajátításkor  a  Schiller  testvérek  tulajdonát  képezte  a  hat  szobás  épület.

A szabadon álló, földszintes, téglalap  alaprajzú kúria főhomlokzatán  középrizalit   lépett  ki  a  fal síkjából.

1982-ben  még   kultúrotthon  céljára  használták az épületet, amelyet  nem  sokkal  később bonthattak le. A  kúriához  majorság  tartozott, amelyben több cselédház  és  gazdasági  melléképület állt.

(A  kastély  leírása Virág Zsolt  Magyar kastélylexikon, Vas megye kastélyai és kúriái című könyvéből való.)

(comes; ejtsd;   kómesz, latin szó, jelentése  gróf vagy a  várak vagy vármegyék ispánja;  főispán, főleg  örökös  főispán)

Mikor  elolvastam  ezt  a leírást  Radnóti  Miklós  sorai  jutottak  eszembe,” Ki  gépen száll  fölébe , annak  térkép e táj…..”  Az  író, aki  nyilván  nem  tudhatta, és nem  is  az volt a dolga, hogy nekünk, nickieknek  mit jelentett, és mit jelent  ez a  fél mondat „kultúrotthon céljára használták”.

Mit jelentett?

Egy  kislány,  egy  fiatal  lány  élményeit  kívánom  felvillantani  soraimban . 

Első emlékem e házban történtekről az 1953-1954-es évekre tehető. Tanév vége volt, a falu lakósága a  kultúrházban  a két  tanítóját  köszöntötte.  Orbán  Erzsébet  tanító  nénit  és  Schvarcz  György  tanító urat. Mi gyerekek a szüleink  által megtanított verset mondtuk a színpadon, ahol  a két  tanító ült. A kertek virágait csokorba kötve köszöntöttük őket.  Tele  volt  a terem, minden háztól volt valaki, hisz ezek a tanítók generációkat tanítottak éveken át.

 A mellékelt képen az Orbán Erzsébet tanító néni „gyerekeivel”  1954-ben, a tanítói lakás udvarán. A képet  búcsú  ajándékként  kaptam tőle.  A  következő  tanévben  már  más  faluban  tanított. 

Az  új  tanító nénink   pedig  Kernya  Erzsébet lett, aki  összefogta a  falu fiatalságát, színdarabokat tanított, varrta a jelmezeket, díszítette a  színpadot. Az előadások szintén a kultúrházban voltak, a közönség ?  ki lehetett volna  más, mint a falu lakói.

A  becsatolt  fotó 1954-55-ben készült. Középen a két pedagógus. A  Béka  király  lány  című darabot játszottuk.  Ez a kép a kultúrház  bejárata  előtt  készült. (A  kastély templom  felöli  szárnyánál)    

Ebben az épületben volt még a mozi is.  Fa  székeken,  háttámla nélküli padokon ültünk. A Pócza Józsi volt a mozigépész, a felesége a pénztáros. 1Ft 30 fillér volt egy mozi jegy. A filmvetítés előtt mindig volt  Film Híradó. Ebből  tudtuk  meg  mi  is  történik  a  falunkon  kívül. Egyik alkalommal híre ment a faluban, hogy  a  Kiss  Feri  birkózó   lesz  az aznapi  híradóban.  No, az volt ám a tömeg. Annyian összegyűltünk, hogy  még  álló hely sem  maradt  üresen.  Másnap  mindenki  arról  beszélt, büszkén hogy lám egy ilyen kis falu szülöttje is viheti valamire.

Kiss Ferenc (birkózó

 Nick, 1942. január 5.) olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok birkózó, edző. 

1954-től 1974-ig a Ganz-Mávag birkózója volt. Mindkét fogásnemben versenyzett, de kiemelkedő eredményeket kötöttfogásban ért el. 1964-től 1973-ig szerepelt a magyar válogatottban. Részt vett az 1964. évi tokiói, az 1968. évi mexikóvárosi és az 1972. évi müncheni olimpián, 1968-ban ötödik, 1972-ben harmadik helyezést ért el. Az 1967. évi minszki, majd az 1968. évi västerasi Európa-bajnokságon egy-egy aranyérmet, az 1965. évi tampere-i és az 1970. évi edmontoni világbajnokságon egy-egy ezüstérmet nyert. A västerasi Európa-bajnokságon ő nyerte a magyar küldöttség egyetlen aranyérmét. 1965-ben az év birkózójává választották. Az aktív sportolástól 1973-ban vonult vissza.

1964-ben a Sportvezető és Edzőképző Intézetben (SEKI) birkózó szakedzői oklevelet szerzett, és visszavonulása után a Ganz-Mávag, majd a BVSC (Budapesti Vasutas Sport Club) birkózó szakosztályának vezetőedzője lett. 1982-től birkózó mesteredző. Az 1990-es években a magyar birkózóválogatott edzője volt.

Sporteredményei:

Kötöttfogású birkózásban:

 olimpiai 3. helyezett (100 kg: 1972)

 olimpiai 5. helyezett (félnehézsúly: 1964)

 kétszeres világbajnoki 2. helyezett (félnehézsúly: 1964 ; 100 kg: 1970)

 kétszeres Európa-bajnok (félnehézsúly: 1967, 1968)

 Európa-bajnoki 2. helyezett (100 kg: 1970)

 nyolcszoros magyar bajnok

 

A  bálokról, a mulatozásról is kell írnom. A szüreti, a farsangi, a szilveszteri és rossz idő esetén a búcsúi bálnak is helyszíne volt ez az épület. Itt  ismerkedtünk, itt  tanultuk az első  tánclépéseket, itt választhattunk párt magunknak.

Ezek között a falak között nem csak szórakozás, móka  zajlott  hanem munka is.

A  főbejáratnál  a  jobb szárnyon  volt a Rábagyöngye  MTSZ irodája. A  második fénykép 1964-ben készült. A képen a Margit (Illés Józsefné) könyvelő, a  Hantó  Ernő bácsi pénztáros, és az édesapám Szabó István normás , munkaegység elszámoló látható. 1966-1968 –ig én is itt dolgoztam.

Egy kicsit beljebb  a  bal szárny  egyik épületében  volt a tsz.  savanyító  üzeme. A kertészeti dolgozóknak  adott  munkát  ősszel  és  télen.  A  képen  Róza  néni, (Horváth Istvánné)  Terka néni (Illés Antalné) Bözsi néni ,(Józsa Jánosné) és édesanyám Olga néni  ( Szabó Istvánné ) látható. 

A nyáron megtermelt zöldségeket szeletelték, rakták üvegekbe.  Az  üvegeken  hagyományos  iskolai füzet  címke volt.  Az  én  feladatom  volt, hogy a zöldség féle  és gyártó nevét  ráírjam.

Volt  az  épületben  nyári  óvoda  Vali  óvó nénivel  (Biczó Jenőné)  és a Fekete nénivel, aki finom ebédeket  főzött. A kastélynak nagy kertje volt, egy öreg fákból álló gesztenyefa sor díszítette.

Az  ovisoknak  is és  nekünk,  iskolásoknak is kitűnő  játszóhely volt .

A Boros Lajos bácsiék felöli oldalon lakások voltak. Mikor kiköltöztek onnan megkaptuk az egyik szobát. Összefogtunk, kimeszeltük és azt használtuk  klub szobának. Hétvégeken  összegyűltünk, táskarádión hallgattuk a zenét, vagy a Tóth Józsi hozta el a harmonikáját, és azon játszott nekünk. Hangulatos  nyári estéket  töltöttünk  el  ezek  között a falak között.

1970-es évek elején a kastélyt lebontották. A kastély  falán, körülbelül a padlás magasságában egy kis fülkében volt  egy Szent János szobor, amit bontás  előtt a templom mellé helyeztek át. A szobor most  is ott áll, őrzi ennek a régi kastélynak az emlékét.

 

A képgalériában közzétett képek a családom fotoalbumából, Kiss Ferenc birkozóról és a  színjátszó csoportról  készült kép az internet képtárából valók.

 

Répcelak, 2012  november  10