Niczky kastély
2012.12.13 15:06
Niczky- (Széchényi)- Schiller-kastély
A niczki Niczky család Vas vármegye régi nemesi családja volt, a Ják nemzetségből származott. Ebed comes volt a família ismert őse, akit 1221-ben említettek egy oklevélben.(Szintén a Ják nemzetségből származott a Vas vármegyei keményegerszegi Kemény, alsószelestei Szelestey, kissitkei Sitkey és nagysitkei Sitkey család is.)
Amikor Rohoncot 1272 -ben a Németújvári (Kőszegi) család megváltotta a Ják nemzetségtől, cserében a(z)(egyházas) nicki birtokot adta Andrásnak és Jakabnak.( Ezt később jogtalanul visszavették a nemzetségtől a Németújváriak, de a Jákok utóbb visszaszerezték)
A Niczky família Ebed fiától, Rajnold comestől származik, az ő unokája. 1395-ben János mester használta első ízben a Niczky nevet Nick falu után, később a család a nemesi előnevét is innen vette. Niczky János dédunokája volt Niczky Benedek, aki 1466-ban királyi adományt kapott a família másik fő birtokára, Sajtoskálra. A család később több nemesi ágra oszlott, az ifjabb nemesi ágból Niczky Kristóf és gyermekei 1765-ben magyar grófi címet kaptak Mária Terézia királynőtől.
A századok folyamán a Niczky családtól öröklés és házasság révén a nagysághi Saághy, a Csay, az Olady, az alsókáldi Káldy és több helyi nemesi család is szerzett jobbágytelkeket a településen. 1698-ban említés történt a Niczky(és a kisfaludi Kisfaludy) család kriptájáról,amely a templom fő oltára alatt volt. Ezt a régi, leromlott állapotú templomot 1744–ben renoválták, majd 1776-ban Niczky Lázár költségén barokk stílusban újjáépítették. A feltehetően barokk stílusú kúria 1733-ban már biztosan állt, ugyanis Bél Mátyás a „Vas vármegye leírása” című művében már említést tett róla. (Más forrás szerint , az épületet 1747-ben emeltették a Niczkyek, de lehetséges az is , hogy akkor , csak egy átépítés történt) A kiterjedt Niczky família itteni birtokviszonyai nehezen követhetőek, az bizonyos, hogy a XVIII. század végén a bezerédi Bezerédj család tulajdonába került a Niczky-birtok nagyobb része. Niczky családtagok még a XIX. században is éltek a faluban. Az utolsó adat 1882-ből származik róluk ,ekkor Niczky Karolina Nicken hunyt el .
A XIX. század második felében már sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Manó cs. és kir. kamarás máltai lovag volt a falu legnagyobb birtokosa, igen valószínű, hogy ekkor ő volt a kúria tulajdonosa is. A gróf a sárvár-felsővidéki Széchényi család Pál által alapított ágából származott. A família 1697-ben kapott magyar grófi címet.
A XX. század első negyedében Schiller Béla lett a legnagyobb birtokos Nicken, és az ő tulajdonát képezte a kúria is. Schiller nicki lakós volt, 1925-ben itteni földjeinek területe 745, 1935-ben 585 katasztrális holdat tett ki, de Uraiújfaluban is rendelkezett birtokokkal.1945-ben a kisajátításkor a Schiller testvérek tulajdonát képezte a hat szobás épület.
A szabadon álló, földszintes, téglalap alaprajzú kúria főhomlokzatán középrizalit lépett ki a fal síkjából.
1982-ben még kultúrotthon céljára használták az épületet, amelyet nem sokkal később bonthattak le. A kúriához majorság tartozott, amelyben több cselédház és gazdasági melléképület állt.
(A kastély leírása Virág Zsolt Magyar kastélylexikon, Vas megye kastélyai és kúriái című könyvéből való.)
(comes; ejtsd; kómesz, latin szó, jelentése gróf vagy a várak vagy vármegyék ispánja; főispán, főleg örökös főispán)
Mikor elolvastam ezt a leírást Radnóti Miklós sorai jutottak eszembe,” Ki gépen száll fölébe , annak térkép e táj…..” Az író, aki nyilván nem tudhatta, és nem is az volt a dolga, hogy nekünk, nickieknek mit jelentett, és mit jelent ez a fél mondat „kultúrotthon céljára használták”.
Mit jelentett?
Egy kislány, egy fiatal lány élményeit kívánom felvillantani soraimban .
Első emlékem e házban történtekről az 1953-1954-es évekre tehető. Tanév vége volt, a falu lakósága a kultúrházban a két tanítóját köszöntötte. Orbán Erzsébet tanító nénit és Schvarcz György tanító urat. Mi gyerekek a szüleink által megtanított verset mondtuk a színpadon, ahol a két tanító ült. A kertek virágait csokorba kötve köszöntöttük őket. Tele volt a terem, minden háztól volt valaki, hisz ezek a tanítók generációkat tanítottak éveken át.
A mellékelt képen az Orbán Erzsébet tanító néni „gyerekeivel” 1954-ben, a tanítói lakás udvarán. A képet búcsú ajándékként kaptam tőle. A következő tanévben már más faluban tanított.
Az új tanító nénink pedig Kernya Erzsébet lett, aki összefogta a falu fiatalságát, színdarabokat tanított, varrta a jelmezeket, díszítette a színpadot. Az előadások szintén a kultúrházban voltak, a közönség ? ki lehetett volna más, mint a falu lakói.
A becsatolt fotó 1954-55-ben készült. Középen a két pedagógus. A Béka király lány című darabot játszottuk. Ez a kép a kultúrház bejárata előtt készült. (A kastély templom felöli szárnyánál)
Ebben az épületben volt még a mozi is. Fa székeken, háttámla nélküli padokon ültünk. A Pócza Józsi volt a mozigépész, a felesége a pénztáros. 1Ft 30 fillér volt egy mozi jegy. A filmvetítés előtt mindig volt Film Híradó. Ebből tudtuk meg mi is történik a falunkon kívül. Egyik alkalommal híre ment a faluban, hogy a Kiss Feri birkózó lesz az aznapi híradóban. No, az volt ám a tömeg. Annyian összegyűltünk, hogy még álló hely sem maradt üresen. Másnap mindenki arról beszélt, büszkén hogy lám egy ilyen kis falu szülöttje is viheti valamire.
Kiss Ferenc (birkózó
Nick, 1942. január 5.) olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok birkózó, edző.
1954-től 1974-ig a Ganz-Mávag birkózója volt. Mindkét fogásnemben versenyzett, de kiemelkedő eredményeket kötöttfogásban ért el. 1964-től 1973-ig szerepelt a magyar válogatottban. Részt vett az 1964. évi tokiói, az 1968. évi mexikóvárosi és az 1972. évi müncheni olimpián, 1968-ban ötödik, 1972-ben harmadik helyezést ért el. Az 1967. évi minszki, majd az 1968. évi västerasi Európa-bajnokságon egy-egy aranyérmet, az 1965. évi tampere-i és az 1970. évi edmontoni világbajnokságon egy-egy ezüstérmet nyert. A västerasi Európa-bajnokságon ő nyerte a magyar küldöttség egyetlen aranyérmét. 1965-ben az év birkózójává választották. Az aktív sportolástól 1973-ban vonult vissza.
1964-ben a Sportvezető és Edzőképző Intézetben (SEKI) birkózó szakedzői oklevelet szerzett, és visszavonulása után a Ganz-Mávag, majd a BVSC (Budapesti Vasutas Sport Club) birkózó szakosztályának vezetőedzője lett. 1982-től birkózó mesteredző. Az 1990-es években a magyar birkózóválogatott edzője volt.
Sporteredményei:
Kötöttfogású birkózásban:
olimpiai 3. helyezett (100 kg: 1972)
olimpiai 5. helyezett (félnehézsúly: 1964)
kétszeres világbajnoki 2. helyezett (félnehézsúly: 1964 ; 100 kg: 1970)
kétszeres Európa-bajnok (félnehézsúly: 1967, 1968)
Európa-bajnoki 2. helyezett (100 kg: 1970)
nyolcszoros magyar bajnok
A bálokról, a mulatozásról is kell írnom. A szüreti, a farsangi, a szilveszteri és rossz idő esetén a búcsúi bálnak is helyszíne volt ez az épület. Itt ismerkedtünk, itt tanultuk az első tánclépéseket, itt választhattunk párt magunknak.
Ezek között a falak között nem csak szórakozás, móka zajlott hanem munka is.
A főbejáratnál a jobb szárnyon volt a Rábagyöngye MTSZ irodája. A második fénykép 1964-ben készült. A képen a Margit (Illés Józsefné) könyvelő, a Hantó Ernő bácsi pénztáros, és az édesapám Szabó István normás , munkaegység elszámoló látható. 1966-1968 –ig én is itt dolgoztam.
Egy kicsit beljebb a bal szárny egyik épületében volt a tsz. savanyító üzeme. A kertészeti dolgozóknak adott munkát ősszel és télen. A képen Róza néni, (Horváth Istvánné) Terka néni (Illés Antalné) Bözsi néni ,(Józsa Jánosné) és édesanyám Olga néni ( Szabó Istvánné ) látható.
A nyáron megtermelt zöldségeket szeletelték, rakták üvegekbe. Az üvegeken hagyományos iskolai füzet címke volt. Az én feladatom volt, hogy a zöldség féle és gyártó nevét ráírjam.
Volt az épületben nyári óvoda Vali óvó nénivel (Biczó Jenőné) és a Fekete nénivel, aki finom ebédeket főzött. A kastélynak nagy kertje volt, egy öreg fákból álló gesztenyefa sor díszítette.
Az ovisoknak is és nekünk, iskolásoknak is kitűnő játszóhely volt .
A Boros Lajos bácsiék felöli oldalon lakások voltak. Mikor kiköltöztek onnan megkaptuk az egyik szobát. Összefogtunk, kimeszeltük és azt használtuk klub szobának. Hétvégeken összegyűltünk, táskarádión hallgattuk a zenét, vagy a Tóth Józsi hozta el a harmonikáját, és azon játszott nekünk. Hangulatos nyári estéket töltöttünk el ezek között a falak között.
1970-es évek elején a kastélyt lebontották. A kastély falán, körülbelül a padlás magasságában egy kis fülkében volt egy Szent János szobor, amit bontás előtt a templom mellé helyeztek át. A szobor most is ott áll, őrzi ennek a régi kastélynak az emlékét.
A képgalériában közzétett képek a családom fotoalbumából, Kiss Ferenc birkozóról és a színjátszó csoportról készült kép az internet képtárából valók.
Répcelak, 2012 november 10
Színdarabot játszottunk. Kiss Ferenc